Krabla

Ma kifeküdtem a napra
úgy éreztem, engem néznek a felhők
szépen rám ereszkednek, merészkednek
nagyok voltak és erősek
mint amilyenek mi szerettünk volna lenni
mikor pici fiúk es pici lányok voltunk
mikor még úgy érdekelt az Én, hogy nem tudtam mi az
mikor meg úgy érdekelt a Te, hogy nem tudtam ki az.

Ma kifeküdtem a napra
a felhők űrhajók voltak
agyúikat rám szegezték és megkértek
szedjem össze magam a kedvükért
persze mikor mondtam, hogy oly sokszor
repültem volna el velük
nem mondtak semmit
csak te üzentél hogy nálatok
lenyitottak a rámpájukat és
esni kezdett az eső.

Ma kifeküdtem a napra
a minap nálunk is esett
de a kedvemért abbahagyták
hiába mondták korábban
hogy szeretnek bőgni
nem azért mert gyengék
hanem mert oly sokáig voltak hülyék.

Ma kifeküdtem a napra
legközelebb a holdra fogok.

--->