2014. július 23., szerda

a galaxis körzői

Hideg, száraz barlangban ébredtem. Körülöttem ördögfiókák tűzgolyókkal vízilabdáztak lávafolyamukban. Sziszegtek, csipkedtek, karmolták, lerántották egymást a mélybe, majd a halandó élet illúzióját elkergetve engedték a másikat szabadon.

Kerestem a hangot, ami válaszával a következő sor kérdést vetheti fel, de a sopánkodó lények elnyomták a cseppkövek szavait. Némán ültem fel és néztem meg alaposan a táncjátékukat. A tűznek csak a fénye, s nem a melege ért el, sütkérezni csak a sugárzó dermedtségben lehetett. Képtelen voltam elhajolni a felém hajított tűzgolyótól. Mielőtt elolvaszthatott volna, az egyik fióka elém vetette magát és elkapta azt. Kiharapott belőle egy darabot, szikrát szórt szemével, majd ismét fejest ugrott az izzó áradatba.

A cseppkövek a plafonról rám meredtek és kérdőre vonva várták, mire készülök. Visszadőltem a hideg kőre és dobolni kezdtem a világon. Az ütemet nem én diktáltam; remegő lüktetést követtek ujjaim, én pedig kerestem a választ a véget nem érő miértre.

Őrült üvöltés hallatszott. A fiókák összenéztek, felszisszentek, majd elmenekültek a tűz örvényeiben.

Az üvöltés elhalt, a hideg kőre fröccsent láva sistergése is abbamaradt, mégsem szólalt meg senki, most, mikor kiabálhattak is volna akár, fesztelen.  Lehunytam a szemem. Tudtam, hiába tanulok meg úszni, ha az ártér elér, nincs menekvésem.

A szörnyű üvöltés velem együtt ütötte fel a fejét ismét. A szikra most lángra kapott, s miként ijedten kapaszkodtam talpra, úgy erősödött tovább.

Most még szomorú vagyok a szép előtt, most még fázom a melegben. Most még félek a sötétben. Most még belül alszom, a nyakamnál tartott huzat gombokkal.

Az újabb üvöltésbe a térdeimmel együtt a falak is beleremegtek. Cseppkövek évezredes nyújtózásukat törték meg a talaj felé mikor megtörtek és a mélybe pottyantak. Emelkedni kezdett a forró fürdő.

Most még tétlen vagyok. Most még toporzékolok. Most még mardosom a lelkem, most még heggé nyaldosom a sebem. Most még behunyom a szemem.

Most még zuhanok tovább.

De jajj nektek, ha földet érek!



--->

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése