Legyőzhetetlennek tűntem a sötétben míg te le nem kapcsoltad a villanyt és ki nem derült hogy végig világos volt
Mostmár legalább értem mi vakított meg és miert püföltem mérgemben a falat
Ami torkomon akadt és köhögtem és röhögtem kínomban
De azért közben mosolyogtam, mikor nem tudtam eldönteni
Forr e víz vagy szemerkél az eső
Mindegy, a hullám nullán marad ha egyedül kell evezned
Hanyatvágtalak mikor átcsurogtunk a zsilip alatt
Azt mondta a halőr, mi még beférünk
Aztán vigyorgott mikor zátonyra futottunk
Téptem egy hervadt vizirózsát majd eltéptük
Legyőzhetetlennek tűntél a fényben míg ki nem tekertem a körtét és be nem árnyékoltam a sötétet
A körtét a gyümölcstálba dobtam
A gránátalma biztosító tű nélkül hevert mellette de igazából már mind szerettük volna hogy felrobbanjon az összes narancsfélével együtt
Amit utáltunk vagy szerettünk de inkább utáltunk
Az mind mosolygott és hergelt minket
Minden az én hibám
Minek akarok én szakadt kötéllel húzóversenyt
Sivatagban vizespóló versenyt
Anyáink szeme láttára felesezős versenyt szervezni
Mikor egyikünk szervezete sem bírja már ezt szusszal
Nehéz faképnél hagyni a múltat egy tükörteremben
--->
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése